Árva vára
A festői szépségű Árva vára
az Árva folyó fölé magasodó
112 m magas szikláról tekint le a folyóra. A vár ma
is úgy néz ki, mint a 18. században. A vár három különböző szinten épült részből
áll. Magja, a felső vár a 13. században épült az
erdősült igen gyér szláv lakosságú vidéken, amely a
zólyomi erdőispánsághoz tartozott. Többnyire királyi birtokként a zólyomi
ispán ill. Árva vármegye megalakulása után az árvai ispán felügyelte. Bár a
magas sziklára épült vár szinte bevehetetlen volt, nem is tudták ágyúzni sosem,
mégis elég gyakran cserélt gazdát a középkorban. Elfoglalták ill. birtokolták
többek között: Mikó és Detre zólyomi ispánok, IV. Béla
király, Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Stíbor vajda, Peter Komorowsky,
Mátyás király, Corvin János, Szapolyai István, János király, Ferdinánd, a Thurzó
familia. Thököly Istvánt a fejedelem
édesapját a Wesselényi féle "összeesküvésben" való részvétele miatt
I. Lipót teljes vagyonelkobzásra ítélte. A császári
csapatok elfoglalni nem tudván a várat, blokád alá vették, hogy kiéheztessék a
védőket. Eközben halt meg a várban Thököly István. Halála után a védők átadták a
várat. A főúr holttestét közel 9 hónapig hagyták temetetlenül a császáriak. Az
ifjú Thököly Imrét már az ostrom előtt
elmenekítették, a későbbi fejedelem, tehetséges hadvezér 1678-ban
kurucaival kardcsapás nélkül vonult be apja egykori
várába. Az ismét császáriak által megszállt várat 1703-ban a befagyott folyón
keresztül váratlanul támadó kurucok foglalták el II.
Rákóczi fejedelemnek, s 1709-ig tartották. A vár megúszta a szabadságharc
utáni várfelrobbantásokat, s végig lakott maradt. 1868-ban
itt létesült az Osztrák-magyar Monarchia első
vármúzeuma. A vadászteremben Corvin János idejében, a
15. szád végén készült freskók is láthatók. A vár az 1945-ös szlovák államosítás után is
múzeum maradt. A vár alatt kis falucska van,
Árvaváralja, az egykori várjobbágyok faluja. Már
Trianon előtt is többségében szlovákok lakták. / E pár fényképet még
1985-ben készítettem./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /