Besztercebánya
Besztercebánya
nevét a Beszterce patakról kapta, szláv eredetű, bisztra=gyors. Már a
kvád törzsek is bányásztak a környéken. A honfoglalás után a kis szláv
bányásztelep a zólyomi vár tartozéka lett. A tatárjárás során elpusztult,
IV. Béla szász telepeseket hívott be, ők alapították a
várost, polgárjoga itt 1608-ig csak németeknek lehetett.A Magyar
Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa lett. 1500-ban a XIII.-XV. századi
gótikus várost egy tűzvész elpusztította, utána döntően reneszánsz stílusban
épült újjá. 1494-től a Fuggerek és a Thurzók zálogba kapták a bányászatot és
érckereskedelmet. A városfalakat a XV. században emelték, majd többször
megerősítették. A város falai között szívesen tartózkodtak királyaink és
királynéink, IV. Béla, III. Endre, Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi Mátyás is
gyakran járt itt. Többször volt országgyűlés színhelye. Bethlen Gábort is itt
kiáltották ki magyar királlyá, de nem fogadta el. Elfoglalták Thököly és Rákóczi
kurucai is, a szabadságharc idején fontos hadiipari központ, a labancok csak
1708 végén foglalták vissza. Erődítményeit fokozatosan lebontották, csak a
Mészáros bástya és a Várostorony maradt meg. Mária Terézia óta katolikus
püspökség székhelye. Trianon előtt 10.776 lakosából 5.261 magyar, 4.338 szlovák
és 879 német volt. A 83.000 főre duzzadt városban már csak 5-600 magyar van.
A városközpontot és a régi épületeket szépen felújították
a tótok, érdemes megnézni.Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/