Bugac, Pétermonostora
Pétermonostora felfedezése és régészeti feltárása
szinte felülírta eddigi ismereteket az Árpádkori Alföldről. A XII.-XIII. században a
Homokhátság legjelentősebb települése volt itt. A XI.-XII. századi falusias
jellegű település mellett 1130-1150 között épült fel a hatalmas
háromhajós bazilika és a hozzákapcsolódó kolostor, a Becse-Gergely
nemzettség kegyúri monostoraként. Bencés vagy Ágoston rendi lehetett. A kolostor körül kialakult egy városias
jellegű nagy létszámú település is. A korszak más feltárásainál sokkal számosabbak
és gazdagabbak a leletek. Európában is különleges a Szent Péter ereklyetartó.
A mérlegek, mérlegsúlyok királyi pénzváltóhelyként is valószínűsítik. Pusztulása a tatárjáráshoz köthető. A tatárjárást követően kunok települtek az
üressé vált területre, temetőjük és későbbi falusi plébániatemplomuk a közelben
volt. Tervezik egy bemutató épület állítását, ill. a későbbiekben a bazilika
teljes újjáépítését is.
Bugac első írásos említése: 1391: Bugacs, kun eredetű, bikával foglalkozó
személy neve. A puszta nemzeti park, s a csikósok, gulyások, ménesek,
szürkemarha gulyák, rackanyáj, lovasbemutatók láthatók itt, ill. szabadtéri
múzeumok, stb. A fogadó épület mellett csárda is van, a faluban több is. A
ménesekhez, nyájakhoz a Karikás csárdától induló szekerekkel lehet eljutni május
1-től szeptember 30-ig. Sajnos áprilisban jártunk Bugacon, a szekerezés és
gulyák, nyájak, ménesek fotózása most elmaradt.
/ fotók: 2017./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /