Csáktornya
Csáktornya nevét
a Hahót nembeli Csákról kapta, aki IV. Béla idején
zalai ispán, erdélyi vajda, majd szlavón bán is volt. Ő építette itt az első
várat, egy palánkkal körülvett tornyot, 1266-ban. A vár tulajdonosai többször
változtak, Kőszegiek, Lackfiak, Cilleiek, Vitovecek, Ernusztok.
1547-ben lett a szigetvári hősé,
Zrínyi Miklósé elmaradt zsoldfizetség fejében. A
Zrínyiek tovább építették, erősítették a várat, olaszbástyákkal is
megerősítették, öt generációjuk alatt sokat fejlődött a város is, és az egész
Muraköz. Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, itt
írta a Szigeti veszedelem című művét, s itt is hunyt el, vadászat közben egy
vadkan halálosan megsebezte. Öccsét, Zrínyi Pétert,
aki horvát bán is volt, a habsburgok összeesküvés miatt Frangepán Kristóf
Ferenccel együtt 1671-ben Bécsújhelyen kivégezték, a Zrínyiek birtokait
elkobozták. A török idők elmúltával az Althanok kastéllyá alakították át, majd
gazdasági központtá vált, a Festeticsek a várban cukorgyárat is létesítettek. A
várkastélyban történeti és vadászati múzeum van.
Trianon előtt Csáktornya és az egész Muraköz
Zala vármegyéhez tartozott, 1910-ben Csáktornya
5213 lakosából 2433 magyar, 2404 horvát és 251 német volt. A magyarok
gyakorlatilag "elfogytak", 1992-ben mindössze 59-en voltak. ( Hagyományos
fényképek, 1999.)
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /
