Csévharaszt
Csévharaszt falu határában volt az elpusztult
Árpádkori Pótharaszt falu. Első írásos említése: 1280: Poudharasta
= Pótharasztya. Az előtag magyaros személynévi névadás, a Pot német eredetű
személynév. A haraszt eredetileg a tölgyes, tölgyerdőt jelentő magyar szó. A
XI.-XII. századi falu kőtemploma félköríves szentélyű volt, a templombelső
hossza 8,50 m. A falu a tatárjárás során elpusztult, de hamar újra települt,
1280-ban lakott, virágzó település volt a Kőrösi út mentén. A templomot, amely
bizonyosan károsodott is a tatárjárás, mongoljárás során, a XIV.-XV. században
felújították, bővítették. Gótikus támpilléreket is kapott. Hossza 14 m-re
növekedett, szélessége maradt a korábbi, 4,7 m belül. Új szentélye négyszög
alaprajzú. 1350-ben Nagy Lajos királytól, 1417-ben Zsigmond magyar király
és németrómai császártól vásártartási jogokat kapott, 1541 után török
magánbirtok, majd haszi, azaz szultáni birtok. Valószínűleg 1590-es években, a
15 éves háború során pusztulhatott el. Szokás szerint a templom körül temető
volt, ezt egészen 1950-ig használták.
/ GPS:
N 47° 15,695'
E 19°
25,107' / Fotók:
2018./
/ Csévharaszt települést 1950-ben hozták létre az egykor Pótharaszthoz tartozó
részen./ Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu
/
