Dolha
Dolha alapítása a XIV.
századra tehető. A Borzsava völgyében fekvő ruszin település eredeti neve
Hosszúmező volt, a szláv dlhá hosszút jelent. A
6000 lakosból mintegy 200-an magyarok. 1703-ban itt volt a Rákóczi
szabadságharc első, vesztes
csatája. Esze Tamás akkor még jobbára csak
kaszákkal felfegyverzett kurucaival a Latorca völgyébe igyekezett Rákóczi elé.
Dolha körül Károlyi Sándor szatmári főispán rajtuk
ütött. A császári udvarban a csatát nem értékelték kellően, Károlyit kinevették,
ezért átállt Rákóczi oldalára. A dolhai ruszinok 1902-ben
turulos emlékoszlopot állítottak a csata emlékére, a turul madarat
1923-ban a cseh uralom idején eltüntették, de 2003-ban a dolhaiak újra felállították. Az
emlékoszlopon ruszin nyelven kuruc nóta sorai
olvashatók: "Kiontom vérem, apámért, anyámért, megöletem magam, szép gyűrűs
mátkámért, meghalok hazámért..." Dolhán az első kővárat
a kun országból, a mai moldvából, áttelepült Dolhay
család építette a XIV. században, ezt 1471-ben Mátyás király elbontatta. A mai
várkastély a XVII.-XVIII. századokban épült, már
döntően a Teleki család idejében. A Telekiektől
1920-ban a csehek vették el, kórházat helyeztek el benne, ma tüdőbeteggondozó. A
kastélyudvar és park látogatható. A négyzet alakú négy sarokbástyás erődítmény
és a földszintes, manzárdos barokk kastélyépület eléggé leromlott állapotban
van. Használaton kívüli református temploma a XV.
században épült gótikus stílusban.Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /