Egerszalók
Egerszalók kora Árpádkori település, első okleveles
említése: 1248: Zalouk, a sztyeppei szokás szerinti személynévi
névadás. A Szalók név XI. századi oklevélben is előfordul. Az Eger előtagot
a helynévi rendezéskor kapta.
A település többször elnéptelenedett, a tatárjárás és a török hódoltság idején,
de mindig újratelepült.
Fő nevezetessége a gyógyvizű forrás, a sódomb és a termálfürdő.
1961-ben kutattak kőolaj ill. földgáz után, 410 m mélységből 65-68 fokos
gyógyvíz tört fel. A gyógyvíz kalcium-magnézium-hidrokarbonátos, nátrium és
metakovasav tartalma is jelentős. A kénes gyógyvizek között a legmagasabb
besorolást kapta. A forrásnál a levegőre érve az oldott sók egy része
kicsapódik, s ez építi a szép színes sódombot, amely éjszaka világít is.
Sokáig csak a környékbeliek fürödtek a kifolyónál, majd épült egy kis fürdő,
majd "rárepült" a szállodaipar is. Szerencsére a kis medencés "falusi" fürdő
megmaradt.
A falu felső részén tufába vájt barlanglakásokban éltek emberek az
1700-as évek végétől egészen az 1960-as évekig. Egerszalókon összesen 33
barlanglakás volt, ezek közül 11 lakást felújítottak, s a faluból hozott
bútorokkal berendeztek. Múzeumként látogathatók. A múzeum honlapja:
http://barlanghazak.hu/hu/
Egerszalók határában számos rejtélyes kaptárkó található. Vulkáni
riolittufa maradványok. Számos elmélet van, hogy mire használták a más
településeken is fellelhető kaptárköveket, s miért ez a nevük ? Rejtély. Mi a
faluból könnyen megközelíthető Betyárbújó kaptárkőhöz kapaszkodtunk fel. Jó a
kilátás is. / Fotók: 2022./Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /
