Fábiansebestyén
Fábiánsebestyén első fennmaradt írásos említései:
1389, 1400, 1406. Zentfabiansebestyenzaallasa, ill. in ... Cumanorum
...Fabiani et Sebastiani ... Árpádkori temploma a XIII. században
épült, a tatárjárás utáni kun szállás templomaként a Kórógy folyó partján
egy "kunhalom", azaz bronzkori temetkezési halomra. Ma csak a templom romjai
láthatóak, nehezen tudtuk megközelíteni a gazban, mintha a senki
földje lenne a sok fóliasátor mögött, a mai falutól nyugatra cca. 3-4 km-re.
Korábban kaszálták, rendben tartották a dombot. A fóliasátrakhoz autóval be
lehet menni. GPS koordinátás:
N 46° 40,985'
, E 20° 24,544'
/ A források hiányosak, sőt zavarosak, bár volt némi régészeti feltárás
is. Valahol itt lehetett a kora Árpádkori templom, temető és falu is./
A XV. században a
Gutkeled nemzettségből származó Maróthi család birtoka lett, majd a Hunyadi
családé. Corvin János az Enyingi Török Imrének és Andrásnak adományozta.
1500-ban a Mágocsiak vették meg. A török idők első részében 33 ill. 68 kaput
írtak be a török defterekbe. A 15 éves háborúban, 1596-ban a török hadjárat
során elpusztult, túlélő lakói Szentesre menekültek, Szentes pusztája lett. A
tanyásodó terület 1872-ben lett ismét önálló település, ezt követően épült ki a
falu a mai helyén. 1932-ben szentelték fel
mai templomát szent Erzsébet tiszteletére.
A mai falutól keletre áll a szépen felújított látogatható Cserna féle
szélmalom. GPS:
N 46° 40,177 ,
E 20° 29,038'
/ Fotók: 2020./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Nyitóoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /
