Honfoglaló őseink, Árpád magyar népe a frankok felett 907-ben aratott pozsonyi diadal után megszállta a Kisalföldet is. Győr első fennmaradt írásos említései krónikáinkban találhatók, Szent István a legyőzött Koppány testét felnégyeltette, s egyik részét Győr, Geur, Jewr, várának kapujára tűzette. A város neve a sztyeppéről hozott hagyományos személynévi névadás, minden bizonnyal első ispánjának, comesének a neve. A X. század végi ispáni vár, föld-fa sáncvár a mai belváros helyén, a Rába torkolata mentén, az egykori római tábor helyén állt. Közigazgatási központ volt, egyike legelső püspökségeinknek. 1009-ben már itt keltezték a pécsi püspökség alapító oklevelét. Árpádházi királyaink gyakran megfordultak itt, biztosan voltak már a legkorábbi időktől erre alkalmas épületek, paloták az ispáni várban. A mongolok 1242-ben, a csehek 1270-ben okoztak súlyos károkat. 1271-ben V. István szabad királyi városi rangra emelte Győrt, a vár belső területét pedig a püspökségnek adományozta. Ezt követően épül ki a török időkig fennálló kő vár és város.
A török időkben Bécs felé itt vezetett az oszmán
hadak útja. 1529-ben gróf Lamberg Kristóf várkapitány reménytelennek látta a
védelmet, kiürítette és felgyújtotta a várat. 1560 körül kezdték építeni az új
téglavárat 7 füles bástyával és 1 félbástyával. A 15 éves háborúban 1594-ben
gróf Hardegg Ferdinánd főkapitány feladta a várat, 1598-ban Pálffy Miklós és
Adolf von Schwarzenberg vezette osztrák seregek foglalták vissza a törököktől a
habsburgoknak.
/ Ehhez kapcsolódik a vaskakas legendája:
A vaskakas létező tárgy, toronydísz, melyet a
törökök kovácsoltattak,
és
kettős kereszttel
megtoldva ma is őriznek a múzeumban. A
monda szerint
Szinán
nagyvezér, aki a várat elfoglaló csapatokat vezette, megjövendölte, hogy „míg e
kakas meg nem szólal, Győr török kézen marad”. A győztes ostrom éjszakáján azután
a vaskakas valóban kukorékolni kezdett./
1809-ben Napóleon a közeli Kismegyernél verte meg a habsburgokat és az
utolsó magyar "nemesi felkelés" bandériumait. Napóleon bevonult Győrbe is. A
franciák több helyen felrobbantották, megrongálták a védműveket. A katonai
jelentőségét vesztő vár falainak egy részét lebontották, így tudott terjeszkedni
a város.
A belváros mai képét a XVII-XIX. századi barokk épületek határozzák meg. /
Az Uniós főtérkövezés Győrt is utolérte, egyenlőre eléggé "csupasz" látvány az
egyébként gyönyörű épületekkel körbevett főtér./ Fotók: 2013./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /