Hatvan
Hatvan első fennmaradt említései: 1235: Hatuin,
Hotwin. A magyar számnév talán személyneve lehetett első birtokosának. A
település területén az újkőkorban, a rézkorban és a bronzkorban is éltek, egy
nagyobb terület bronzkori népességét hatvani kultúra elnevezéssel illetik.
Számos hamvasztásos sírt tártak fel e korból. A népvándorlás kori leletek
állandó megtelepedést nem jeleznek.
Az Árpádkorban, 1170 körül, premontrei szerzetesek települnek le.
Jelentős hiteles hely volt, prépostja a pápai tizedjegyzék szerint
30 garas adót fizetett. A XIV. században a Hatvani család erődített
udvarházat épített. 1406-tól mezőváros. A Mohács után sebtében felépített
palánkvárát a védők 1544-ben felgyújtották, kiürítették, a várost megszállták a
törökök, szandzsák székhelye lett. A törökök új palánkvárat építettek,
8 bástyája volt, a XVII. század végén ebből 3 téglából, a többi fából és
földből. A város is palánkkal volt kerítve. Lakossága vegyes volt, magyar és
török. A várban 1560-ban 113 gyalogos, 295 lovas, 13 tüzér és 32 délszláv
martalóc állomásozott. A habsburg csapatok 1596-ban 3 heti ostrom után
elfoglalták a várost és a várat, a német zsoldosok a mohamedán katonákat és az
asszonyaikat, gyerekeiket is lemészárolták, felkoncolták. A várat a szultán
hadainak Eger felé vonulásának hírére feladták. A törökök a várat lakossági
robot munkával helyreállították. 1603-ban is rövid időre habsburg kézre került,
de véglegesen csak 1686-ban adták fel a törökök. A palánkokat Starhermberg,
a császárhű új tulajdonos bontatta el.
1746-ban vásárolta meg Grassalkovich Antal a hatvani birtokot,
kétszázezer forintért. 1754-ben kezdték építeni a 32 szobás barokk
kastélyt. A megfogyatkozott lakosság pótlására német telepesek kaptak
kiváltságjogokat, s költöztek ide. Egy időben a magyar mellett német bírája is
volt a városnak. A kastély Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum.
A Szent Adalbert templomot az elpusztult Árpádkori templom helyén
1751-1756 között építették, nagyrészt a kegyúr, Grassalkovich Antal pénzén. A
Hatvany Lajos Múzeum, egykori serfőzde uradalmi épületnek épült a XVIII.
században, barokk stílusban. A XIX. század végéig volt serfőzde, majd étterem,
1971-től múzeum. Az 1170 körül épült premontrei kolostor és templom túlélték a
viharos évszázadokat, a mai Városháza falai őrzik a XII. századi falakat.
/ fotók: 2016./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /