Homokmégy, Sármégy
Homokmégy Kalocsától délkeletre fekszik, a
Duna-Tisza közi homokhátságon. Környéke alkalmas volt a népek letelepedésére. A
székesi részen késő bronzkori, szarmata és Árpádkori falukat, és X-XI.
századi temető 215 sírját tártak fel a régészek. A köznépinek nevezhető
temetőtől alig pár km-re északra Halomi hegyen avarkori temető is volt,
és egy gazdag honfoglaláskori temetőt is feltártak. Itt került elő egy
nyíltegez rovásírásos csontlemeze, ótörök nyelvű lehetséges megfejtéseinek
egyike: "tíznyilas tegezzel győzz", másik: "fegyveremet kagánomnak ajánlom". A
Halomi hegyen a XI. században királyi udvarház is volt, I. Béla 1061-ben
ajándékozta a szekszárdi apátságnak.
A mai Homokmégy határában állt egykor Sármégy falu. Első írásos
említése 1198-ból maradt fenn, ekkor a kalocsai érsek Sármégy bárány
tizedét átadta a káptalannak. A környékbeli Árpádkori falvak a török idők alatt
elpusztultak, Sármégy a XVI. század végén, a 15 éves háború alatt néptelenedett
el. Falusi plébánia temploma a XII. században épült, a XV. században
bővítették. A templom melletti temető 316 sírját és egy osszáriumot, csontkamrát
tártak fel. A régészeti leletek között jelentős egy aranyozott bronz limogesi
corpus.
A templom konzervált alapjai jól megközelíthető helyen, a Homokmégy -
Alsómégy úttól kb. 200 m-re találhatók. GPS:
N
46° 28,763' E 19° 5,939' / Fotók:
2018./ Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /
