Jánoshida
Jánoshida már a bronzkorban is lakott hely volt. Később
szarmaták, majd avarok éltek itt, átkelőhely a Zagyva folyón.
Mintegy 200 avar sírt tártak fel a régészek a Zagyva híd építésekor. Jelentős lelet az itt talált
avar kettős síp. Árpád népe is megszállta a környéket, a Burány telepen kora
Árpádkori sírokat tártak fel. Egyes helynévi adatok alapján
feltételezhetően besenyők, talán az átkelőhely őrzésére telepített
besenyők is éltek itt. Neve a János hídja összetételből eredeztethető, amely
esetleg egy korai birtokosa neve lehetett, de inkább a Keresztelő Szent Jánosnak
szentelt templom védőszentjétől származik. Premontrei kolostora és temploma
1171-1186 között épült, III. Béla király adományaként. E templom védőszentje
volt Keresztelő Szent János. A templomot a XVIII. században barokk stílusban
állították helyre. Ekkor épült a torony és a középső nagyobbított szentély. Az 1971-73-as régészeti feltárás és konzerválás az
Árpádkori római, román stílusú templom számos XII. századi részletét tette
láthatóvá. Jász-Nagykun-Szolnok megye legrégebbi fennmaradt építészeti emléke.
Különlegessége: itt látható a Szent László legenda legkorábbi
domborműves ábrázolásának részlete. / Fotók: 2015./ Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Nyitóoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /