Kékkő
Kékkő nevét a kéklő szikláról kapta, első
írásos említése: 1290: keykkw. Várát a Balassák őse a Zólyomi erdő
ispánság ispánja, Mikó fia Forró Péter építette a tatárjárás után. Az 1290-es
említéskor az örökösök fegyverrel foglalták vissza az egyik Balassa lányt
feleségül vevő Hontpázmány családbeliektől. A "kiskirályok", részben
honfoglaló magyar nemzettségek, uralmi időszakában Csák Máté katonasága
állomásozott a várban egészen 1321-ig, a nagyúr haláláig. A mintegy 40 x 50 m-es
ovális alakú várat a husziták nem tudták elfoglalni. Mohács után a két király
között "ingáztak" a nagyhatalmú Balassák, majd 1541, Buda török megszállása után
végleg a habsburgok mellé álltak, de a török helyett, inkább egymás ellen
vezettek rabló hadjáratokat. 1569-ben Dobó Istvánnal együtt Balassa Jánost is
lefogatta Miksa császár, koholt vádakkal börtönbe záratta a két főurat.
Balassa János megszökött a pozsonyi börtönből, s Dunajec várába húzódott.
1572-ben, János Zsigmond halála után, Miksa visszaadta a magyar főurak
birtokait. / A törökverő hős, Dobó István sajnos a börtönből szabadulva még ez
évben meghalt szerednyei birtokán./ Kékkő és Divény várait a törökök
1575-ben foglalták el. E két vár volt a törökök két legészakibb foglalása.
1593-ban Balassa János fia, a XVI. század legnagyobb magyar költője, Balassi Bálint foglalta vissza, a Divény
elleni ostromot személyesen irányítva. Sajnos 1594-ben Esztergom ostrománál
lábait egy szakállas ágyúgolyó szétroncsolta. Az amputáláshoz nem járult hozzá:
"egy vitéz nem élhet lábak nélkül", így belehalt a sérülésbe. 1603-ban
Balassa Zsigmond ó-olasz bástyákkal erősítette meg, a habsburg csapatok ennek
ellenére elfoglalták, mert ismét árulással vádolták a Balassákat. A vár ennek
ellenére a következő évtizedekben is tulajdonukban maradt. Pusztulásáról nincs
adat, a Rákóczi szabadságharc idején már nem volt katonai szerepe. Az omladozó
vár köveiből építette a barokk kastélyt Balassa Gábor 1750 körül.
1899-től a Károlyi család kezelte, tőlük a "Csehszlovák" állam vette el
1945-ben. A várat renoválgatják. A kastély vezetéssel látogatható, a
kápolna gyönyörű. A kastély egy részében játékkiállítás, főként bábok,
marionettek vannak. Egy teremben Balassi Bálint emlékkiállítás is van.
A személyzet szlovák, tót, szokás szerint nem tud magyarul, de egy önkéntes
bácsika igen, ő segít. Magyar feliratok itt-ott akadnak. A falunak 2011-en 1391
szlovák, 25 magyar és 19 cigány lakója volt. / Fotók: 2015./
"Vitézek, mi lehet ez széles föld felett
szebb dolog az végeknél?
Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él,
Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél."
Balassi BálintKattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Nyitóoldal:
www.magyarorszag-szep.hu
/