/ A romok azonosítása a legelső pálos monostorral némileg kétséges, a pilisi pálos monostorok azonosítása problémás, elképzelhető, hogy a legelső templom és monostor máshol volt. Pilisszentkereszten, Pilisszántón és Pomáz Nagykovácsi dűlőben is hasonló romok találhatók, s a legelső, kisebb templom és monostor helyének azonosítása nem egyértelmű./
A 13. századi pálos kolostort a törökök Buda, Visegrád és Esztergom elfoglalását követően, 1541-1543, felgyújtották, azóta rom. A 150 éves török uralom után a pálosok a Pilisszántó melletti romokkal azonosították a Szent Kereszt templomot és kolostort, azt építették újjá, mellette jött létre Pilisszentkereszt falu. A ciszterciek is a magukénak tartották, pereskedtek is a birtokjogért, de a pálosoké maradt az 1780-as évekig, amikor a "kalapos" király, II. József feloszlatta a szerzetes rendeket. A Klastrompusztai terület 2006 óta ismét a pálos rendé.
Kesztölc első írásos említése 1075-ből maradt fenn, Kestelci alakban. Ekkor a Garamszentbenedeki apátság birtoka volt. A török idők elmúltával tótokkal népesítették be a megfogyatkozott lakosságú pilisi falvakat, Kesztölcön is főleg szlovákok laktak. 1947-ben az ún. "lakosságcsere" keretében, sok szlovák átköltözött a Felvidékre, s helyükre a Csehszlovákiából kényszerrel kitelepített magyarokat költöztettek. Szép, takaros falu, a főtéren a világháborús emlékműre turul madár "vigyáz".
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /