Körmöcbánya
Körmöcbányát Árpádházi
királyaink által behívott, szász, thüringiai, elzászi és sziléziai telepesek
alapították a XII. században. Magyar neve a német Kremnitzből származik. Kremy =
kovakő. Okleveles említése: 1328: Cremnychbana. Szabad
királyi városi kiváltságjogait 1328-ban kapta Károly Róbert királyunktól,
aki a pénzforgalmat átállította ezüstről aranyra. Magyarország legfontosabb
aranybányája volt, 1450 körül már pénzverdéje is működött, és napjainkban is
működik. / A XIV.-XV. századokban a Magyar Királyság adta Európa
aranytermelésének 50-70, ezüsttermelésének 70-80 %-át ! A XIV. század második
felében, Nagy Lajos idejében, pédául csak Körmöcbányán évi 2.000 kg
aranyat állítottak elő ! A várost 1433-ban elfoglalták és kifosztották a
husziták. A várfallal és vizesárokkal körülvett várost 1449-ben
Hunyadi János sikertelenül ostromolta, végül 1462-ben békekötéssel szerezte
vissza Mátyás király. 1560-ban tűzvész pusztította. Bocskai István
és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmek előtt megnyitotta kapuit. A XVI.
századtól a Thurzók és a Fuggerek vették át a kincstártól a bányászati
jogokat. A Rákóczi szabadságharc idején a kuruc csapatok finanszírozását
nagyrészt az itteni bányák és pénzverde biztosította. 1848 telén a császáriakkal
a közelben megütköző Görgey csapatok az itteni bányaátjárókon törtek át
Beszterce felé.
A mára teljesen elszlovákosodott kisvárosban Trianon előtti közel azonos
számban laktak magyarok, németek és szlovákok. 1910-ben 4.515 lakosából
1.514 német, 1501 magyar és 1.482 szlovák volt. A városkát elkerülte a
szocialista iparosítás, a 70-es években bezárt a bánya is, megmaradt szép,
hangulatos kisvárosnak, mindössze 5.800 lakosa van. A főtér déli részén van
a városi múzeum. Az 1465-ben épült Szent Katalin vártemplom is látogatható
vezetővel, fel lehet menni a toronyba is. Az eredeti XIII.
századi Szent András templom körbástya lett. A Ferences templom is XIII. századi eredetű, búcsújáró hely.
A barokk Szentháromság szobor 1772-ben készült a korábbi emlékoszlop
helyén.
/ A fényképek 2015-ben készültek.
Örömmel nyugtáztuk, 2004 óta is minden változatlan, őrzi középkori jellegét./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Nyitóoldal:
www.magyarorszag-szep.hu
/