Kőszeg 1
Kőszeg első írásos említése: 1248: Kwszug,
kőből való szeg, szöglet, sarok, magyar szóösszetétel. A név a közeli hegyen
álló Árpádkori Óvár, Felsővár neve volt eredetileg. A tatárjárás során ezt a
felsővárat foglalta el az osztrák Frigyes herceg IV. Béla menekülése során,
segítségnyújtás helyett. Béla király visszatérte után Herbord gróf visszafoglalta. A város által körbeépült lenti vár, "alsóvár" a tatárjárás után
épült, 1263-ban "novum castrum Kyzug" -ként szerepel oklevélben.
Feltehetően Kőszegi Henrik építtette, a család is innen vette nevét.
Habsburg Albert foglalta el 1289-ben, 1291-ben adta vissza. A békeszerződés
szerint az Óvárat le kellett bontani. Az utolsó Árpádházi fiúági király, III.
András, Endre halála után a "kiskirályok", Csák Máté, Kőszegi Henrik, Kán
László, az Amadék, Borsák, Subicok, Frangepánok, stb. uralták az ország
különböző részeit. A Kőszegiek Vencel cseh királyt ill. a bajor Ottót
támogatták, Károly Róbert király seregei 1323-ban foglalták el tőlük, s
lett királyi vár.
A habsburg Német-római császár III. Frigyes 1445-ben ostrommal
foglalta el. Mátyás király foglalta vissza, Bécset is elfoglalva. Halála
után 1491-től a pozsonyi egyezség alapján egészen a XVI. század közepéig osztrák
birtokban volt.
Szulejmán szultán 1532-ben ismét hadjáratot indított Bécs ellen, a
habsburgok ellen. Ezúttal a Dunántúlon vonult fel a 60.000 fős oszmán-török
sereg. Bécs körül már jelentős vegyes habsburg csapatok gyülekeztek, a szultán
Kőszeg elfoglalásával próbálta őket keletebbre csalogatni. A horvát nemesi
származású Jurisics Miklós alig 700-800 emberrel védte a várat, ezek is
többségükben idemenekült civilek voltak. Saját pénzén vásárolt puskaport és
hadianyagokat. A környékből csépeletlenül hordtak be sok búzát az élelmezésre.
Számtalan segélykérő levelet küldött a Bécs mellett gyülekező császáriakhoz, ám
segítség nem érkezett. Augusztus 5 és 30 között 19 ostromot vertek vissza a
vár hős védői. A szultán végül jelképes elfoglalásként lófarkas zászlók
kitűzésben egyezett meg Jurisics Miklóssal, és elvonult a vár alól. Nem vonult
Bécs alá, a török sereg hazaindult.
A romos várat Jurisics Miklós kapta ajándékba, Kőszeg bárója címmel.
Halála után gyakran változtak birtokosai. Elfoglalták Bocskai és Bethlen Gábor
fejedelmek csapatai is. 1647-ben a magyar rendek követelésére visszacsatolták
Magyarországhoz. Thököly fejedelem és II. Rákóczi Ferenc fejedelem
csapatai is elfoglalták. 1809-ben Napóleon csapatai szállták meg. Ezt követően
hadi jelentősége megszűnt, az 1830-as években megkezdték a falak és a bástyák
bontását.
1955-63 között volt a régészeti feltárás és helyreállítás, s azóta múzeum. /
Fotók: 2016./ A városról fotók külön oldalon vannak./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Nyitóoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /