Kunhegyes
Kunhegyes első fennmaradt írásos említése egy Károly Róbert királyi oklevélben: 1311: Hegyesegyháza, később Hegyes, ill. Kakathegyes lett a neve. A név egy hegyes tetejű templommal lehet kapcsolatos. A Kakat a vízfolyás neve. Hegyes nem pusztult el teljesen a tatárjárás során, ill. visszatért sok hegyesi, így az 1240-es években még nem lett kun település, de a közelében volt Kolbaz-szállás, Kolbaz-szék "központja". A kunok házasságok és vásárlások révén egyre több területet birtokoltak Hegyesen is, 1407-ben pedig a derzsi nemesektől megvásárolták az egész falut. A török időkben gyakran elmenekültek a lakók, de mindig visszatértek.
A Habsburgok a visszatérő kunok székelyekhez hasonló jogait nem ismerték el, 1702-ben eladta a területüket a Német Lovagrendnek. A kunok ekkor Rákóczi fejedelem zászlaja alá álltak, aki a labancok előre törésekor rakamazi birtokára telepítette őket. A rácok felgyújtották a falut. A szabadságharc leverése után ismét visszatértek. 1745-ben visszavásárolták elorozott földjeiket, és kiharcolták régi jogaikat, katonaállítási kötelezettségükkel. / Redemptio. A kunok és jászok 500.000 ft-ot fizettek korábbi földjeikért és vállalták 1.000 könnyűlovas katona kiállítását. / Természetesen, nem minden család tudott hozzájárulni a megváltáshoz. A XVIII. század végére élessé vált az ellentét a redemptusok és az irredemptusok, az utóbbiak közül több mint 200 család költözött ki Bácskába kincstári földekre, Bácsfeketehegyre és Ómoravicára, azaz Bácskossuthfalvára./
 A kunok természetesen ellenálltak a habsburg rekatolizációnak, Kunhegyesen 1776-ban építették fel a református templomot. Az új, mai református templomot 1848-ban szentelték fel. A kunok kivették részüket az 1848-1949-es szabadságharcból, Kunhegyesről 560 gyalogos és 49 lovas harcolt. 250 nemzetőr és 33 lovas katona vett részt a dicsőséges tavaszi hadjáratban.
 Az I. világháborúban a 13. Jászkun huszárezred 1914 decemberében Limanowánál sikeresen harcolt, s a fehérvári, soproni és szegedi ezredekkel közösen, lóról szállva, gyalogosan megállították az orosz cári henger előrenyomulását, majd 1915 május 2-5 a Gorlicei áttörésnél harcoltak sikeresen. Az oroszok hanyatt-homlok menekültek.
 Az önállóság idején a három kerületnek, Kiskunságnak, Nagykunságnak és Jászságnak 1-1 kapitánya volt, melyek a nádor, ill. a hármas főkapitány alá tartoztak. A Nagykunságban 2000-ben élesztették fel e hagyományt, eleinte évente, utóbb 3 évente választanak kunkapitányt a nagykunok, a 7 nagykun település. Legutóbb 2018 szeptember 29-én Kunhegyesen volt a Mihály napi sokadalommal összekapcsolva az új kunkapitány választás, beiktatás. / Az alábbi fotók nagy részét ekkor készítettem, valamint filmeztem is. Két film a youtuben: https://www.youtube.com/watch?v=ft2WpmcvVaY&list=PL94FD6D9E71D5C8C3&index=33&t=0s és https://www.youtube.com/watch?v=mLKaWuTbAko&list=PL94FD6D9E71D5C8C3&index=33 /  
         

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.   / Főoldal: www.magyarorszag-szep.hu  /