Majkpuszta
Majk legkorábbi
fennmaradt írásos említése: 1234: Moyc. Nevét egy
Mojk nevű személyről kaphatta, szláv eredetű név, moj = enyém, magyar
személynévi névadás. Majkon a Csák nemzettség a 13. század elején alapított
premontrei prépostságot. Ekkor épült első kolostora
és háromhajós temploma.
Hiteles hely volt, és több királyi oklevél is íródott itt. A török időkben
elnéptelenedett. A veteményeskertben talált számos magyar és török fegyver
tanúsága szerint komoly harcok folyhattak a kolostor körül. A pusztásodott Majkot 1727-ben vásárolta meg a fraknói gróf
Esterházy József. Ő telepítette
1733-ban a némasági fogadalmi rend szerint élő kamalduli szerzeteseket Majkra.
A szerzetesek magányos celláikban éltek, az "U" alakú épületben voltak a közös
helyiségek. A szerzetesek egymással is csak december 28 és január 2 között
válthattak szót. Minden cellában külön kápolna is volt. A tervezett 20 cellából,
kisházból 17 épült meg. 1782-ben II. József, a "kalapos" király megszüntette a
rendet. A templomot is elbontották ekkor, csak a két torony maradt meg. Az
elhagyott kolostor épületeit pesti zsidók vették bérbe és posztógyártó
manufaktúrát létesítettek. Érdekesség: a bérlők "védelmi" pénzt fizettek a
Bakony híres betyárjának, Sobri Jóskának is, itt fogták el egyik alvezérét is. A
posztógyártás a 48-as szabadságharc idején szűnt meg. Az Esterházyak a
kolostorépületet vadászkastéllyá alakították át, a remetelakokba cselédek és
iparosok laktak. A II. világháború után 1973-ig az egyik cellában, kisházban élt
a grófné és egyik testvére. A berendezést részben az oroszok, részben a környék
lakossága 45-ben széthordták, de az egykori refektóriumban gyönyörű freskók
maradtak fenn. A 6. cella jelenleg múzeum, a többi üdülő. / A néhány papír alapú
képet 1999-ben fotóztam./ Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /