Birtokolták többek között a
Czenki, Osli, Kanizsay, Pók, Ember és Nádasdy családok is. A Wesswlényi féle
"összeesküvés" miatt III. Nádasdy Ferenc kivégzése után a habsburgok
elkonfiskálták, I. Lipót Draskovich Miklósnak adományozta a sárvári birtokot,
melynek akkor része volt. Tőlük először zálogba került Széchenyi György győri
püspökhöz, majd 1711-től a Széchenyi család tulajdonába. A kastélyt és a
franciakertet 1741-1750 között építette Széchenyi Antal. Fia Széchenyi
Ferenc értékes műgyűjteményt és könyvtárat hozott létre, melyet 1802-ben az
államnak ajándékozott, ezzel megalapítva a Nemzeti Múzeumot. Széchenyi
Ferenc a nagycenki birtokot István fiára hagyta. Széchenyi István, a
"legnagyobb magyar", mintagazdaságot hozott létre a nagycenki birtokon,
1834-1840 között Hild Ferdinánd tervei szerint átépítette a kastélyt, a még nagy
ritkaságnak számító fürdőszobák is ekkor létesültek. A kastély a II.
világháborúban súlyos károkat szenvedett, 1969-1973 között állították helyre,
Széchenyi emlékmúzeum van benne. A kastély mellől indul a 2,6 km hosszú
világörökség védett kettős hársfasor, melyet 1754-ben ültetett Széchenyi
Antal.
A középkori templom helyett 1860-1864 között építtette Széchenyi István, ill.
halála után özvegye és fia a neoromán stílusú háromhajós Szent István
plébániatemplomot. A templom közelében, a község temetőjében található a
Széchenyi mauzóleum és a kápolna.
A kastély közelében 1972-ben épült meg a keskeny nyomtávú, 760 mm-es kisvasúti állomás és múzeum. A nagycenkiek 1921-ben 1206 igen : 5 nem arányban szavaztak a Magyarországhoz tartozás mellett. / Fotók: 2013./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu
/