Nagykereki-Kismarja
Nagykereki első írásos említése a Váradi Regestrumban 1214-ben: Kerecu, 1220-ban: villa KereDui. Nevét kerek, körhöz hasonló alakú erdőjéről kapta. A Borsiak, majd az Ártándyak birtoka volt. 1553-ban az Ártándyak "magvaszakadtával" Báthory István erdélyi fejedelem kezére került, majd 1569-től Bocskai Istváné. A vár építéséről nem maradtak fent adatok, Bocskai István a 4 kerek saroktornyos várkastélyt fallal és vizesárokkal erősítette meg.
Bocskai Istvánról sokáig azt hitték, a család ősi fészkén, Kismarján született, ám valójában Kolozsváron, Mátyás király szülőháza közelében. Szülei ugyanis Izabella királynő "fogságában" voltak. Bocskai ifjúként, 1573-76 között Miksa császár udvarában szolgált, tanult apródként, de 1576-ben nem tért vissza Erdélyből. A Báthory család fejedelmeit támogatta, nővére Báthory Kristóf felesége lett. Nagyvárad főkapitányaként már az egész Partium hozzá tartozott. 1602-ben protestált Basta ellen a felvidéki rémuralma miatt, ezért a habsburgok Prágába száműzték. 1604-ben került haza, s Bethlen Gábor későbbi fejedelem bíztatására felkelést szervezett. A Belgiojosó kassai főkapitány vezette habsburg csapatok Nagykerekire támadtak, a várat Örvendi Pál sikeresen megvédte, Bocskai István Németh Balázs és Lippai Balázs hajdú kapitányokkal pedig szétverték a habsburg sereget 1604 október 15-énre virradólag. Ezzel kezdetét vette a szabadságharc, amely teljes sikert hozott. Bocskai István a hajdúkkal elfoglalta a teljes habsburgok által bitorolt országrészt, s övé volt Erdély és a Partium is. 1605 április 17-én a Szerencsi országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta. A török porta királyi koronát küldött neki, de nem fogadta el, bár talán Pesten a fejére helyezte a török Mehmed nagyvezér. Annyi bizonyos, hogy nem használta és nem viselkedett királyként. Békét kötött a habsburgokkal, Erdély és a Partium mellé megszerezte Ugocsa, Szatmár, Bereg és Szabolcs vármegyéket, továbbá saját birtokként Tokajt, Tarcalt, Bodrogkeresztúrt, Olaszliszkát. Közvetítésével létrejött a 15 éves háborút lezáró habsburg-török zsitvatoroki béke.
A hajdúkat felszabadította a földesúri függésből, kiváltságjogokkal ruházta fel őket, s katonáskodási kötelezettség mellett letelepítette őket saját birtokain. A székelyeknek is visszaadta ősi kiváltságaikat. 1606 december 29-én Kassán halt meg, Gyulafehérváron temették el. Gyulafehérvári márványtáblája honlapomon: http://www.erdely-szep.hu/Gyulafehervar/target15.html  
Nagykereki Bocskai fejedelem halála után a Báthoryak és a Bethlenek birtoka volt a rokoni szálak révén. Valószínűleg Szejdi pasa 1660-as ostroma idején lett romos. A Rákóczi szabadságharc után Joseph Kiczing habsburg császári hadbiztosé lett. 1770-ben Csanády Sámuel császári alezredesé, ő építette a romokból a ma is álló barokk kastélyt. Csanády Sándor nemzetőr kapitány alakíttatta ki a klasszikus oszlopos feljárót. Jelenleg múzeum és közösségi épület, hétköznap látogatható, munkaidőben, Dávid Ildikó a tárlatvezető, tel: 54-420-808.
Kismarja első írásos említése: 1277: Maria, ekkor az Ákos család birtoka volt, nevét a már meglévő Szűz Mária tiszteletére szentelt templomáról kapta. 1522-ben már a Bocskai családé, a fejedelem is a Kismarjai Bocskai István nevet viselte, 1606-ban mezővárosi kiváltságot is adományozott a településnek. A református templomban feltárásra került és látogatható a Bocskai család kriptája. Ide nem tudtunk bemenni, ott jártunkkor éppen megkezdődött a szüreti felvonulás. / fotók: 2018./               

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Főoldal: www.magyarorszag-szep.hu  /