Nagykereki-Kismarja
Nagykereki első írásos említése a Váradi
Regestrumban 1214-ben: Kerecu, 1220-ban: villa KereDui. Nevét
kerek, körhöz hasonló alakú erdőjéről kapta. A
Borsiak, majd az Ártándyak birtoka volt. 1553-ban az Ártándyak "magvaszakadtával"
Báthory István erdélyi fejedelem kezére került, majd 1569-től Bocskai
Istváné. A vár építéséről nem maradtak fent adatok, Bocskai István a 4 kerek
saroktornyos várkastélyt fallal és vizesárokkal erősítette meg.
Bocskai Istvánról sokáig azt hitték, a család ősi fészkén, Kismarján
született, ám valójában Kolozsváron, Mátyás király szülőháza közelében. Szülei
ugyanis Izabella királynő "fogságában" voltak. Bocskai ifjúként, 1573-76 között
Miksa császár udvarában szolgált, tanult apródként, de 1576-ben nem tért vissza
Erdélyből. A Báthory család fejedelmeit támogatta, nővére Báthory Kristóf
felesége lett. Nagyvárad főkapitányaként már az egész Partium hozzá tartozott.
1602-ben protestált Basta ellen a felvidéki rémuralma miatt, ezért a habsburgok
Prágába száműzték. 1604-ben került haza, s Bethlen Gábor későbbi fejedelem
bíztatására felkelést szervezett. A Belgiojosó kassai főkapitány vezette
habsburg csapatok Nagykerekire támadtak, a várat Örvendi Pál sikeresen
megvédte, Bocskai István Németh Balázs és Lippai Balázs hajdú
kapitányokkal pedig szétverték a habsburg sereget 1604 október 15-énre
virradólag. Ezzel kezdetét vette a szabadságharc, amely teljes sikert
hozott. Bocskai István a hajdúkkal elfoglalta a teljes habsburgok által bitorolt
országrészt, s övé volt Erdély és a Partium is. 1605 április 17-én a Szerencsi
országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta. A török
porta királyi koronát küldött neki, de nem fogadta el, bár talán Pesten a
fejére helyezte a török Mehmed nagyvezér. Annyi bizonyos, hogy nem használta és
nem viselkedett királyként. Békét kötött a habsburgokkal, Erdély és a Partium
mellé megszerezte Ugocsa, Szatmár, Bereg és Szabolcs vármegyéket, továbbá saját
birtokként Tokajt, Tarcalt, Bodrogkeresztúrt, Olaszliszkát. Közvetítésével
létrejött a 15 éves háborút lezáró habsburg-török zsitvatoroki béke.
A hajdúkat felszabadította a földesúri függésből, kiváltságjogokkal ruházta fel
őket, s katonáskodási kötelezettség mellett letelepítette őket saját birtokain.
A székelyeknek is visszaadta ősi kiváltságaikat. 1606 december 29-én Kassán halt
meg, Gyulafehérváron temették el. Gyulafehérvári márványtáblája honlapomon:
http://www.erdely-szep.hu/Gyulafehervar/target15.html
Nagykereki
Bocskai fejedelem halála után a Báthoryak és a Bethlenek birtoka volt a rokoni
szálak révén. Valószínűleg Szejdi pasa 1660-as ostroma idején lett romos.
A Rákóczi szabadságharc után Joseph Kiczing habsburg császári hadbiztosé
lett. 1770-ben Csanády Sámuel császári alezredesé, ő építette a romokból
a ma is álló barokk kastélyt. Csanády Sándor nemzetőr kapitány
alakíttatta ki a klasszikus oszlopos feljárót. Jelenleg múzeum és közösségi
épület, hétköznap látogatható, munkaidőben, Dávid Ildikó a tárlatvezető, tel:
54-420-808.
Kismarja első írásos említése: 1277: Maria, ekkor az Ákos család birtoka
volt, nevét a már meglévő Szűz Mária tiszteletére szentelt templomáról kapta.
1522-ben már a Bocskai családé, a fejedelem is a Kismarjai Bocskai
István nevet viselte, 1606-ban mezővárosi kiváltságot is adományozott
a településnek. A református templomban feltárásra került és látogatható a
Bocskai család kriptája. Ide nem tudtunk bemenni, ott jártunkkor éppen
megkezdődött a szüreti felvonulás. / fotók: 2018./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /