Nagyszőlős és Ugocsavár
Ugocsa vármegye, a
Magyar Királyság legkisebb vármegyéje a XII.-XIII. században alakult ki. A
jórészt
lakatlan terület, erdőség, a királyi ház kedvelt vadászterülete volt,
királyi birtok, erdőispánság. A vármegye nevét első
valószínű ispánjáról, Ugrin, Ugron ispánról
eredeztetik. Egyesek szerint első ispánsági, még nem kőből épült vára a
Nagyszőlőstől délkeletre fekvő szomszédos Tiszaszászfalu
Ugocsa határrészében lehetett. A Nagyszőlős
melletti Fekete-hegy sziklateraszán áll
Ugocsa kővárának romja, ahol a kővárat megelőzően
ugyancsak volt valószínűleg palánkvár, amely vigyázta a Tisza-völgyet. Ugocsa
kővárát előszőr 1308-ban említi oklevél, akkor a Borsa családé. A Károly Róbert
ellen forduló Borsáktól 1315-ben Jánki Tamás foglalta vissza a királynak, de az
ostrom során a vár romos lett. A környéket Zsigmond királytól a
Perényiek kapták 1399-ben, ők építették újjá Ugocsa
várát. A vár 1558-ban vált véglegesen rommá, amikor
Balassa Menyhért, a költő nagybátyja, az ostromló erdélyi hadak vezetője, és
Telekessy Imre habsburg párti Felsőmagyarországi főkapitány egyezsége alapján
lerombolták. A népnyelv Kankó várának is nevezi a
XV. század második felétől a vár melletti kolostorban élő ferences rendi
szerzetesek csuhájáról. A kolostor gyakorlatilag teljesen elpusztult.
Nagyszőlős nevét a szőlőről kapta. Eredetileg
hospes telepesek művelték a település melletti hegyoldal déli oldalát. 1282-ben
Asszonyságszőlős néven említi oklevél, azaz királynéi birtok volt. 1262-től
királyi város, 1399-től a Perényi család birtoka. A ma is látható
Perényi kastély, jelenleg iskola, a XVI. század
közepén épült, a XVII. században emeletráépítéssel bővítették. A városban álló
Ferences-rendi kolostor és templom egy tűzvész után
a XIX. század végén épült újjá. Római katolikus temploma
a XIII. században épült, még őriz román stílusú elemeket, de mai formáját
alapvetően a XV. századi gótikus stílusú átépítés határozza meg. A nagyszőlősiek
kurucok voltak, végig kitartottak Rákóczi fejedelem
mellett. Nagyszőlős lakosságának Trianon előtt 76 %-a magyar volt. 1944-ben az
oroszok elhurcolták a férfi lakosságot "málenkij robotra",
ahonnan nagyon kevesen tértek vissza. A mára 25.000 lakosságúra nőtt kisváros
lakosságának 1/3-a magyar ajkú.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:www.magyarorszag-szep.hu
/