Pilisszántó
Pilisszántó első okleveles említése 1299-ből
maradt fent: Zantho, Zantow. A név földműves szolgáló népek
lakóhelyére utal. Ám a település ennél jóval régebbi, kora Árpádkori, de talán
már Géza fejedelem idején itt éltek a fejedelmi udvar, vagy Szent István
idejében az esztergomi érsek földművesei. A közeli kőfülkében őskori leleteket
is találtak. Itt húzódott a római hadiút, amely
Aquincumot Brigetióval kötötte össze, egy római mérföldkő a templom előtt
látható. Szántó nagy és fontos település volt, a középkori térképeken is
feltüntették. Az első, Boldog Özséb alapította
Pálos kolostort, amelyet jelenleg a
Klastrompusztaival azonosítanak, a források Szántó mellé helyezik. A régi
temetőben talált középkori romok régészeti
feltárása nem történt meg. A barokk templom alatt is középkori romokat fedeztek
fel. Itt látható a templom padozatában a Pálos Keresztes
Kő, melyet a régi temetőben találtak. A visszatakart középkori romok
felett Boldog Özséb emlékének állítottak Pálos keresztet.
A Csillagösvény Nimród, Atilla, Árpád, Szent
István, Szent László, Hunyadi Mátyás és Boldog Özséb emlékét
idézi. A tölgyfából készült szobrokat a felvidéki Smidt Róbert fafaragó
szobrászművész készítette. A Boldogasszony kápolnát 2006 december 21-én
szentelték fel, a napfordulón sokan zarándokolnak ide, s várják a napfelkeltét. Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /