Poroszló
Poroszló kora Árpádkori település, földvárát a X.
század vége körül építették őseink. Már az ősidőkben is lakott hely volt, Tiszai
átkelőhely volt. Kőkori, rézkori és bronzkori leleteket is találtak a környéken.
Első fennmaradt írásos említése az 1200 körül élt Anonymus Gestájában
található: Purozlou. Egy Poroszló nevű első birtokosáról kaphatta a
nevét. A poroszló foglalkozás megnevezése, az oklevelek kiállítása előtti
időkben a poroszlók voltak a "tanúk", akik igazolták a szerződések létrejöttét.
Az első időkben nemzettségi földvár lehetett, melynek nemzettségi
monostora is volt, majd királyi birtok, melyen bencés kolostor
is létesült, valamint plébánia templom és ispotály is volt.
Hiteles hely, sótároló, vámhely, révhely. 1445-től mezőváros.
A török időkben a 3 országrész határán fekvő mezővárost 3 felől adóztatták,
többször el is néptelenedett és újra települt.
2012-ben itt épült meg a Tisza tavi Ökocentrum, Európa legnagyobb
édesvízi akváriumával. Madármegfigyelő "sétány" is vezet a nádason keresztül a
tóhoz, ill. vezetőkkel csónakokkal is bejárható a tó. A Tisza tavi
Madárrezervátum a világörökség része.
A fotókat 2019 márciusában készítettem, ekkor még a szokásos alacsony téli
vízszint volt. A nyári vízszint ennél cca. 160 cm-el magasabb, a fotókon látszó
nádasok részben víz alá kerülnek, s a tó nagy összefüggő víztükrű olyankor.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu
/
