Regéc
Regéc vára egy festői vulkanikus sziklán épült a
XIII. század vége felé, valószínűleg a nagyhatalmú Aba Amadé volt az
építtető. Első okleveles említése 1298-ban: Regach, talán egy szláv
szarv, földnyelv, sarok jelentésű néveredetű, amely a sziklaszirtre
vonatkozhatott. A rozgonyi csata után a győztes Károly Róbert király
elkobozza, sokáig királyi vár. 1420-ban Zsigmond király előbb Lazarevics
István, majd Brankovics György szerb despotáknak, fejedelmeknek adta,
része lehetett az Al-Duna menti szerb várak cseréjének, de 1459-ben már újra
királyi birtok. Későbbi birtokosai a Szapolyaiak, a Serédyek, az Alaghyak,
Esterházyak. 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem foglalta el.
Itt tölti gyermekéveit anyjával, Zrínyi Ilonával az ifjú II. Rákóczi
Ferenc, a későbbi vezérlő fejedelem. Thököly fejedelem szabadságharca
idején a Felső-Magyarországi kuruc csapatok ellátó központja. 1686-ban a habsburgok generálisa Caprara leromboltatta, a Rákóczi szabadságharc idején már
nem volt hadi jelentősége. 1999 óta folyik a várban a régészeti feltárás, és az
anyagiak függvényében a részleges helyreállítás.
A falu közelében Nagy Lajos király Pálos
kolostort alapított, amely 1612-ben elpusztult, a helyét sem találják. Az alig 100 lelkes kis falu fölé magasodó festői
várromból gyönyörű kilátás nyílik. Az erdőig jó kavicsút vezet, itt érdemes a
parkolóban hagyni az autót, mert a további út már erősen hepehupás és helyenként
csak egy nyom széles. / fotók: 2011./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /