Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhely
is egyike a "magyar Berlineknek", keresztül megy területén a Trianoni
békediktátummal húzott "országhatár". Iparterülete, vasútállomása a
vasútvonallal a mesterségesen létrehozott, s azóta meg is szűnt Csehszlovákia
nevű államalakulathoz került. Nemzetünk természetesen nem nyugodott bele e
hatalmas terület és emberveszteségbe, ennek egyik maradandó emléke
Sátoraljaújhelyen a Magyar Kálvária, melynek 14
stációja az elcsatolt részek településeinek állít emléket. 1945 után a komcsik
részben tönkretették, részben hagyták tönkremenni. A Szár hegyen áll az
országzászló is, valamint a Szent István kápolna.
1990 után helyreállították, felújították őket. A Kálváriát járva a Szár hegyről
kiválóan látható a város.
Sátoraljaújhely első írásos említése: 1150: Satorhalum, Sátorhalom.
Nevét a sátor alakú hegyről kapta. A település ekkor még arrább volt. A hegy
alatti települést Sátorelőnek azaz, Sátor-halom elejének is nevezték. A
tatárjárás során elpusztult, s a mai helyén települt újjá. Ekkortól hívják
Sátoraljaújhelynek.
1256-ban az akkor még külön területen, Barátszeren települt
meg a Pálos rend. 1261-ben V. István városi rangra emelte. Ekkortájt épült vára
is, melyet 1558-ban a habsburgok hadvezére, Telekessy Imre leromboltatott.
1566-ban a törökök kifosztották, felgyújtották a várost.1697-ben itt kezdődött a
Tokaji Ferenc vezette Hegyaljai kuruc felkelés. A XVIII-XIX. századokban jobbára
mezőváros, Trianon után egy ideig a csonka Zemplén vármegye székhelye.
1924-ben,
talán a "csehszlovákokhoz" került normál vasút pótlására is, megépül a kisvasút,
amelyen Pálházától Nyíregyházáig lehetett közlekedni. 1976-ban még utaztunk
rajta Sátoraljaújhelyre, akkor a városban volt a végállomása.
A Szár hegyhez szomszédos hegyen Kalandpark létesült, egy "kalandozást"
össze is lehet kapcsolni a Magyar Kálvária végig járásával.
/ Fotók: 2014./ Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Nyitóoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /