Selmecbánya
Selmecbánya 900-1000
m-es hegyek közötti katlanban fekszik, teraszosan épült, minden utca más-más
szinten van. A hegyek aranya, ezüstje, ólma, reze, vasa évezredek óta ismert
volt. A XI. században a Bencés rend kapott
bányajogot. A tatár pusztítás után IV. Béla
bajor, szász és flandriai bányászokat telepített és
szabad királyi bányavárossá tette. A középkorban Európa leggazdagabb
ezüstlelőhelye volt. 1443-ban földrengés pusztította el a várost. A kuruc
időkben a város Rákóczi mellé állt. Itt alkalmaztak
először puskaport és drótkötelet a bányászatban. Híres iskolaváros volt, a
bányaiskola, a későbbi bányászati és kohászati akadémia,
amely első volt Európában, 1737-ben létesült, Trianon után Sopronba került. A
XIX. századtól a bányászat jelentősége csökkent, már a XVII. században 25.000,
elővárosaival 40.000
lakosa volt, mely napjainkra 10.000-re fogyott és elszlovákosodott.
Selmecbányának Bélabányával együtt 1910-ben 15.185 lakosából még 6.340 magyar
volt.
Szép, hangulatos kisváros sok látnivalóval. /
A fotók 2004-ben készültek./Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /