Somoskő
Somoskő várát Salgó várához hasonlóan a Kacsics
nembeliek építették a tatárjárás után, a XIII. század második
felében. 1323-as oklevélben Sumusku.
Nevét a sommal benőtt sziklás hegyről kapta, bár a Somos személynévként is
előfordult már a XII. században is. A III. András, az "aranyágacska", az utolsó
férfiági Árpádházi királyunk halála után a Kacsics nembeliek Csák Máté pártjára
álltak, ezért a rozgonyi csatában győztes Károly Róbert elkobozta váraikat,
Somoskőt Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adta. Később Guthi Országh Mihály
nádoré, majd a Losonczi családé. Az 1560-as években a törökök gyűrűjében
magányos magyar várba Balassi Bálint járt gyakorta szerelméhez, Losoncy Annához. A törökök 1576-ban foglalták el, Modolóczy
Miklós kapitány az első ágyúzások után elmenekült a várból. 1593-ban a közeledő
magyar hadak hírére a török elmenekült, Prépostvári Bálint csapatával kardcsapás
nélkül foglalta vissza. 1605-ben Bocskai fejedelem, 1619-ben Bethlen Gábor
fejedelem foglalta el, de a békekötésekkel mindkét alkalommal visszakerült a habsburg császári Magyarországhoz. 1703-ban a várat védői átadták II. Rákóczi
Ferenc vezérlő fejedelemnek. A szabadságharc után I. Lipót sok más magyar várhoz
hasonlóan Somoskő lerombolását is elrendelte, de csak részben hajtották végre.
Ráday Pál és a báró Péterffi család birtokolta, majd gróf Stahrenberg Antal
kapta meg királyi adományként. Egy kedves monda szerint a török időkben egy
magyar vitéz oly sikeresen lőtte ki a várból a szomszédos Salgó várában ebédelő
török aga kezéből a kanalat, hogy a törökök hanyatt homlok menekültek el a
környékről.
Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor, a turista
házban emléket állítottak neki. A Trianon előtt színmagyar falucskát
Somoskőújfaluval együtt a nagyhatalmi döntés a mesterségesen kreált
Csehszlovákiához csatolta. Dr. Krepuska Géza gégészprofesszor és társai
egy francia antanttiszt életmentő műtétéért cserében elérték, hogy Somoskőt,
Somoskőújfalut és a bazaltbányát 1924-ben visszaadják Magyarországnak. A vár
maradt a túloldalon, még pár évvel ezelőtt is csak útlevéllel és nagy kerülővel
tudtunk bejutni, most a falu felől is nyitva a kerítés, felvidéki magyar a
jegyszedő és forintért is adnak jegyet. A vár északi oldalán csodálatos
bazaltömlés, bazaltorgona látható. / fotók: 2011./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /