Szabadka
Szabadka első írásos
említése 1391-ből maradt fent: Zabotka.
Valószínűleg a tatárjárást követően népesült be a mocsarak miatt is jól védhető
hely. A név a korabeli lakók szabad jogállására utalhat. 1407-ben
királyi tulajdonként jegyezték, ekkor keddi napokra
volt vásártartási joga. 1439-től a Hunyadiak
birtokolták, ők építették föld és palánk várát. Mohács után a Budáról hazafelé
tartó török seregek rövid ideig ostromolták, de továbbvonultak a közelgő tél
elől, anélkül, hogy elfoglalták volna. A Mohács utáni hatalmi vákuum idején egy
szláv rablóvezér Csernoevics Nenád, Cserni Jován,
megtette magát a környék cárjának, s Szabadkát pedig fejedelmi székhelyének. A
magyar urak gyorsan rendet tettek, s véget vetettek a fekete ember pünkösdi
királyságának. Ez csak azért érdekes, mert ekkor kerültek
ide először rácok, szerbek, ill. a szerbek hőst csináltak belőle, s
szobra most a főtéren áll. A törökök 1542-ben foglalták el a várost, amely 1686-ban szabadult
fel a török uralom alól. A török időkben elnéptelenedett területre a délről
felhúzódó ortodox rácok, szerbek mellé tudatos telepítéssel kerültek a római
katolikus rácok, azaz horvátok és bunyevácok, majd apránként visszaszivárogtak a
magyarok is. 1743-tól mezőváros, 1779-től szabad királyi város. 1867, a
kiegyezés után hatalmas fejlődésnek indult, ekkor épült a városközpont ma is
álló épületeinek többsége, közöttük a szecessziós stílusú épületek is,
a parlamentnek is beillő városháza is. A
trianoni békediktátummal elszakított város az egész Balkán
legnépesebb városa volt, a horvátok, bunyevácok és szerbek mellett
a magyarok abszolút többségben voltak. A mostani
határtól alig 10 km-re fekvő városban a közigazgatásilag hozzátartozó
településekkel együtt 148.000-en laknak. A magyarok
relatív többségben vannak, 40 %. A szerbek aránya 25 %, a horvátoké 12 %,
a bunyevácoké 11 %. / Magában a városban már inkább sajnos a szerbek a hangadók,
a magyar fiatalok az ide tartozó falukba járnak ki inkább szórakozni./
Palicsfürdő, a
Palicsi tó közkedvelt kirándulóhely, már 1897-ben
villamos járt Szabadkáról Palicsfürdőre. Ám a tó a befolyó szennyvizek miatt
egészségre ártalmas, fürödni tilos benne. / Fotók: 2009./
Videó a vimeon:
http://vimeo.com/4290865
Videó a youtuben:
http://www.youtube.com/watch?v=X_GT1I0-nn4&feature=PlayList&p=94FD6D9E71D5C8C3&index=17
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /