Szegvár
Szegvár ősidők óta lakott hely a Kurca és a Kórogy
összefolyásánál, a Tisza közelében. Tűzköves nevű határrészében különleges
újkőkori település részeit tárták fel a régészek. Sajnos csak részben, mert a
bárgyú tsz elnök nem törődve a régészek folyamatos kéréseivel gazdasági épületek
építéseivel feldúlatta a különleges lelőhely központi részét. Így is világhírű
leletek kerültek elő, melyek alapjaiban írták át a neolitikum európai
történelmét. Ezek a kis agyagszobrocskák, a Sarlós Isten, Baltás Isten és
társaik. A mintegy 6.600-7.000 évvel ezelőtt itt élt kőkori emberek
kultúrája, életformája megelőzte Európa más részeit. Hogy kik voltak ők, milyen
nyelven beszéltek, mi lett velük, azt természetesen nem tudjuk, elvándoroltak,
vagy beolvadtak a később érkező népességekbe ? A Kőrös kultúra, Tisza kultúra
kőkori népei után éltek itt a rézkorban és a bronzkorban is. Az ókorban és a
népvándorláskorban a szkíták, kelták, szarmaták, hunok, gepidák, avarok és Árpád
magyarjai követték egymást. A falu tájháza múzeum, ahol számos régészeti
emlékük ki van állítva e népeknek, bár a legértékesebb neolitikumbeli
szobrocskák eredetijei Szentesen vannak a Koszta József múzeumban, ott is
fotóztam őket.
Szegvár első fennmaradt írásos említése: 1332: Zeegh.
A magyar szeg szóból ered, a Kurca kanyarulatára utal. Várát, erődített
kastélyát a Dóczy család építette a 16. században, 1552-ben került török kézre.
1722-től Károlyi birtok, akik a kastélyt 1773-ban eladták Csongrád megyének, s
ekkortól 1883-ig Szegvár volt Csongrád vármegye székhelye. A hagyomány
szerint itt is raboskodott egy ideig Rózsa Sándor, s meg is szökött innen. A
tájház, múzeum épülete a 18. század elején épült a Károlyiak tiszttartói
részére. A szélmalom 1865 körül épült, múzeum. A múzeumok csak tavasztól őszig
vannak nyitva, de a téli időszakban a szentesi múzeumban dolgozó, Szegváron élő
Purgel Nóra előzetesen egyeztetett időpontban szívesen kinyitja a szegvári
múzeumot, és szakszerű idegenvezetést is tart a látogatóknak. Telefonszámok:
06-20-567-9298 és 06-63-313-352. / Fotók: 2010 és 2011./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /