Szentendre
Szentendre kora Árpádkori település, első okleveles
említése: 1146. Nevét Szent András tiszteletére szentelt plébánia
templomáról kapta. Szentendre helyén, ill. a környéken az őskortól kezdődően
számos nép élt rövidebb, hosszabb ideig. A Pilisből a Dunába folyó 4 kisebb patak,
és a Duna, kiváló életlehetőséget biztosítottak a különböző időszakokban,
ám a fontos vízi útvonal egyben "forgalommal" is járt. Az első ismert nevű
népesség az eraviszkuszok voltak, az ő településük helyén épült fel a
római erőd: Ulcisia Castra. A Dunakanyar fontos védelmi helye volt a
római limesnek, itt találkozott a kvádok és a szarmata jazigok
szállásterülete. 551-től a longobárdok éltek itt, 100 síros feltárt
temetőjük az eddig ismert legnagyobb longobárd temető. Az avarok a
longobardok "hívására" jöttek a Kárpát medencébe 567-ben, s együtt semmisítették meg a
gepidákat, ám Baján kagán avarjaitól a longobárdok is megijedtek, a
következő év húsvétján kiürítették a Dunántúlt, átengedték az avaroknak. A
környékről számos avar lelet ismert.
A 895 körül betelepülő őseink főként a Duna másik oldalát szállták meg, a
legeltetésre alkalmas sík területeket. Ez 955 után változott meg, Talán már az
egyébként a túlparton megszálló Taksony fejedelem hozta létre itt az első
udvarházat, vagy a Dunántúli hatalmi központokat létesítő Géza fejedelem.
Szent István király idejében mát minden bizonnyal királyi udvarház volt
Szentendrén. A XII. században a Veszprémi püspökség oklevél kiállító helye,
a XIII.-XIV. században főesperesség székhelye is. Eddig azonosítatlan
helyen bencés kolostor is volt, 1493-tól pálos kolostor.
A törökök balkáni térhódításaival egyidejűleg már a XIV. században megkezdődött
a szerbek és dalmátok letelepedése Szentendrén és a környéken. A
legjelentősebb: 1690: Csernojevics ortodox pátriárka mintegy 37.000 szerbet
hozott egyszerre, amikor kiderült hogy a habsburgok a Karlócai békével török
kézen hagyták a szerb területeket.
Szentendre meghatározó építményei a XVIII.-XIX. századokban épültek, ezek
határozzák meg a városképet, melyhez jól illeszkedik a Dunaparti sétány. / Fotók:
2019./
/ Szentendre nevezetessége a skanzen, azaz a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, is,
amely az egyik legnagyobb az országban. Erről külön oldalra teszek fel fotókat./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu
/
