Szentgotthárd
Szentgotthárd nevét egy a Rába és a Lapis
összefolyásánál korábban állt kis templom védőszentjéről kapta. Első írásos
említése: 1187: Villae S. Gotthard. Az 1183-ban alapított ciszterci
monostor templom védőszentje e korábbi templomé lett. A cisztercieket III.
Béla király hívta, s ő alapította a monostort, így ő tekinthető a város
alapítójának is. 1391-ben a hanyatló apátságot Zsigmond király a Széchy
családnak adományozta. Ők alakították át templomerőddé.
A mai barokk templom és kolostor épületegyüttes a XVIII. században épült.
A kupolák freskóit id. és ifj. Dorfmeister, apa és fia festették, a
Szentgotthárdi csata jelenetét is. / II.
József, a "kalapos" király feloszlatta a ciszterci rendet is, de a
szentgotthárdiakat megkímélte.
/ A korábbi templom egy részét magtárrá alakították át,
1980-ban pedig színházzá. Az erődítmények és az első ciszterci templom más részei, alapjai láthatóak a
színház oldalában és mellette.
Szentgotthárd mellett 1664 augusztus 1-én a Montecuccoli vezette
keresztény hadak elsöprő győzelmet arattak a Köprülü Ahmed vezette
török sereg felett. Ám a habsburg császár, I. Lipót nem használta
ki e hatalmas győzelmet, mert veszélyesebbnek tartotta törököknél a franciákat
és egy egyesülő Magyarországot !!! A Vasvári békét a korábbi megosztás
meghagyásával kötötte meg. Ez megdöbbentette az akkori Európát, s a magyar
nemzetben is ekkor tudatosult: a habsburg császárságnak nem igazán érdeke egy
egységes Magyar Királyság. Ezt követően számos habsburg ellenes szervezkedés
és felkelés történt, melyek sajnos elbuktak. Legtovább a Rákóczi
szabadságharc éltette a reményt, melynek során a fejedelem kurucai
kétszer is csatát nyertek Szentgotthárd mellett az osztrákok felett. A
második győztes csatát 1705 december 13-án vívta Vak Bottyán generális.
Szentgotthárd csendes, kedves kisváros a jelenlegi osztrák, szlovén, magyar, hármas határ
közelében. / Fotók: 2016./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /
