Szolnok
Szolnokon és környékén a kőkortól kezdve számos
egymást követő népesség telepedett meg rövidebb hosszabb ideig, a vaskortól
kezdve ismerjük neveiket is, szkíták, szarmaták, gepidák, avarok. Magyar őseink
a IX. század végén népesítették be a környéket, számos temetkezési helyüket
tárták fel a régészek, bár többségüket már a feltárás előtt részben
elpusztították mezőgazdasági műveléssel ill. homok bányászattal. Így is számos
velük eltemetett tárgy, lelet került a múzeumokba, ezekből vándor kiállítás is
volt, itt láthatók a honlapon:
http://www.magyarorszag-szep.hu/Nagykoru-Szolnok/index.html Az
egyik legszebb egy gyönyörű aranyozott ezüst palmetta mintás tarsolylemez
Szolnokon került elő, Strázsahalmon, amely egy "kunhalom", bronzkori
temetkezés, bronzkori sírhalom. Őseink gyakran temetkeztek ezekbe a halmokba.
A komcsi Szolnokon 1975-ben ünnepelték a 900 éves Szolnokot. Ez sajnos
gyakori anakronizmus Magyarországon: az első okleveles említést veszik a
települések "születésének", pedig sok-sok település neve évszázadokkal későbbi
írott forrásokban bukkan csak elő. Szolnok első írásos említése: 1075, Zounok, a
Garamszentbenedeki alapítólevélben. Zounok nyilván Szolnok első
ispánjának a neve. A források szerint Gellért püspökkel együtt halt meg
1046-ban a kelenhegyi révnél a Vata féle "pogánylázadás" idején. Azaz a szolnoki
ispáni vár és a település ennél korábban jött létre, Szent István korában
mindenképpen állt, 1010-1020 körül épülhetett a föld-fa szerkezetű
földvár a Tisza-Zagyva torkolatnál. Szolnok már minimum 1000 éves város. Az
ispáni vár és az esperesség hatalmas kiterjedésű "megye", királyi terület
központja volt, hiszen Belső-Szolnok Erdélyben terült el, s csak a XIII.
században vált le Külső-Szolnok megyéről, a Tisza menti Szolnok megyéről.
Az ispáni földvár a Tiszai rév átkelőhely mellett állt. Itt volt az
ország egyik legnagyobb sóraktára.
A város és a vár a tatárjárás során elpusztult, elnéptelenedett,
egy időben a megye gyűléseket is Varsány településen tartották, amely
viszont a török időkben pusztult el, a mai Rákóczifalva és Rákócziújfalu helyén
volt, szemben Várkonnyal.
A város újra benépesült, mezőváros lett. A mohácsi vész után stratégiai
jelentősége megnőtt, 1552-ben az egykori földvár helyén, melynek sáncainak
helyét is alig találták meg, újra felépítették a földvárat. Még abban az
évben megérkezett Ahmed Ali basa egy 40.000 fős török sereggel, a mintegy 1400
főnyi idegen zsoldos és a kis számú magyar védő szeptember 4-én elszökött a
várból. A várat puskalövés nélkül foglalták el a törökök. A várban maradt Nyáry
Lőrinc kapitány és a hozzá hű 50 hajdú török fogságba estek.
A törökök létrehozták a Szolnok szandzsákot, dzsámit, minaretet,
fürdőt, stb. és egy állandó Tisza hidat is építettek.
A várat 1685-ben foglalták el a töröktől Heister habsburg
császári generális csapatai. Caraffa habsburg császári fővezér a várat
kijavíttatta, de a Thököly és a Rákóczi szabadságharcokban
többször gazdát cserélt, s rommá vált. A Rákóczi szabadságharc után végleg
lerombolták, maradványait széthordták. Semmi sem maradt meg a várból.
2019-2020-ban nagyszabású ásatások folytak Kertész Róbert régész vezetésével.
Sok egykori épület, palota, stb. falait megtalálták, beazonosították.
A mai Zagyva hídnál, az eredeti kapuvédő bástya helyétől északra, egy
bástya jellegű épület épült, amely vármúzeum lesz.
A város a gőzhajózás idején ismét fejlődésnek indult, majd 1847-ben
megépült a Pest-Szolnok vasútvonal, így ismét fontos közlekedési csomóponttá
vált.
1849 március 5-én Damjanich tábornok hadteste kiegészülve Vécsey
tábornok hadosztályával nagyszerű győzelmet aratott a habsburg Karger dandár
fölött. / Mint tudjuk, ezt követte a sikeres tavaszi hadjárat, s a
császáriak már "dögrováson" voltak, amikor az orosz cár hadserege megsegítette
ferencjóskát, s elvette tőlünk a győzelmet, a szabadságot, az önállóságot./
A kiegyezés után Szolnok rohamos fejlődésnek indult, egyre-másra épültek a
gyárak, ipari üzemek, 1876-ban ismét megyeszékhely is lett.
1919-ben 77 napig itt volt a front a kommunista tanácsköztársaság csapatai
és az oláh hadsereg között. / Közben a két tűz közé került Székely hadosztály
Kocsordnál megadta magát a románoknak. Nem a vörösöknek.
http://www.magyarorszag-szep.hu/Kocsord/index.html
/ A románok júliusban megszállták a várost, s csak 1920 februárjában
ürítették ki.
A 20-as, 30-as években konszolidálódott a város élete, de 1944 június 2-án
rettenetes bombatámadást élt át a város, az angol és amerikai repülő gépek
több ezer bombát dobtak a vasútállomás környékére. Hatalmas volt a kár és rengeteg a
halott. Később még több alkalommal bombázták Szolnokot, 1944 november 4-én
foglalták el az oroszok a várost, s be is rendezkedtek tartósan, 4 orosz
laktanya volt a városban 1991-ig ! / Édesapám Nagykörűnél harcolt ellenük, golyószórós
volt, nem
tudták megakadályozni az átkelésüket a Tiszán, annyian jöttek egyszerre
gumicsónakokkal, hogy ellepték a Tiszát./
Szolnok a kommunisták bástyája lett, Kádár anno a Szolnoki rádióban
olvasta be hazaáruló beszédét. Meg is hálálta Szolnoknak a támogatást, hatalmas,
6 emeletes pártház épült a város központjában, innen irányították a várost az
"elvtársak" 1990-ig. Közben átformálták a várost. A sok ipari üzemhez létszám is
kellett, gomba módra szaporodtak a lakótelepek. A legnagyobb a Széchenyi
lakótelep, közel 30.000 ember lakik ott, a lakosság 1/3-a.
1990 után lassan ébredt a város, csak sok évvel később kezdődtek meg a
fejlesztések. Az ipari park is későn létesült, állami támogatásból, de egyre
több jelentős cég telepedett már meg ott, és a város régebbi ipari körzeteiben.
/ Nehezen készültem el Szolnok ismertetőjével, a fotók is cca. 15 év alatt
készültek, apránként, mert 1976-1991 között itt éltem családommal. S bár az
eleje nehézkes volt, de fiatalok voltunk és könnyebben vettük, 1982-től pedig
fokozatosan javultak a dolgok, szabadabb lett apránként az élet, a GMK-zással
pedig anyagilag is rendbe jöttünk. De mégis elvágyódtunk az egyre hangosabb és
zsúfoltabb városból, s 1991-ben eljöttünk./
Elnézést kérek, hogy kivételesen személyes dolgokról is írtam az
ismertetőben, nem tudtam nem így tenni.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu
/
