Újvidék az I. világháború előtt relatív magyar többségű volt. 1910-ben 33590 lakosából 13343 magyar, 11594 szerb, 5918 német lakója volt. A város a Trianoni békediktátummal a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került. Mára a Szerbiai Vajdaság legnagyobb városa lett, több mint 200.000 lakossal. A magyarok aránya 5-6 %-ra csökkent.
Bácskát 1941 tavaszán visszafoglalták a magyar csapatok, s 1944 végéig az óhazához tartozott. 1942-ben sajnálatos partizánvadász akciót hajtott végre a magyar katonaság, melynek során mintegy 3.000 főként szerbet végeztek ki. A magyar vezetés még 1943-ban, Horthy kormányzása alatt, felelősségre vonta a vétkes magyar tiszteket, bár egy részük a németekhez menekült. 1945-ben pedig kiadták őket a szerbeknek, akik kivégezték őket. A másik oldalról 1944-45 telén Tito partizánjai szabályos népirtást végeztek a magyarok körében, melyet azóta sem ismertek be. A megölt magyarok számát 30.000 és 50.000 közé teszik a különböző források. Egész magyar falukat irtottak ki. Tömegsírokba hajigálták a magyarokat, van ahol sportpályát építettek a tömegsír fölé, máshol szeméttelepet létesítettek a tömegsír felett. Három magyar falu, Csurog, Zsablya és Mozsor vérengzéseket túlélt lakosságát elhajtották, megtiltva nekik a visszatérést házaikba, falujukba. Az internáló táborokban további mintegy 70.000 magyar és német civil vesztette életét éhezéstől vagy fagyhaláltól, és a betegségektől. / Fotók: 2009./
Videó a vimeon: http://vimeo.com/4274864
Videó a youtuben: http://www.youtube.com/watch?v=dGo2v8uDQwM&feature=PlayList&p=94FD6D9E71D5C8C3&index=19
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /