Ungvár
Ungvár
Kárpátalja legnagyobb városa, közigazgatási központja,
ennek ellenére egy vidéki kisváros 116.000 lakossal, melyből csak 8.000 a
magyar, 90.000 ukrán-ruszin, 16.000 orosz, 2.500 szlovák. / 2001-es
népszámlálás./ Mégis úgy éreztük, hogy sokkal több a magyar, a ruszinok közül is
sokan beszélnek magyarul, néha alig vettük észre, hogy nem magyar akivel
beszélgetünk. A környék ősidők óta lakott hely, kőkori, bronzkori,
vaskori leletek egyaránt előkerültek a város különböző részein. Nevét az Ung
folyóról és váráról kaphatta, első írásos említése 1150-ből maradt fenn:
Hunguar. Az ukrán Uzsgorod a magyar név
tükörfordítása. A népvándorlás korában megfordultak itt a kelták,
rómaiak,szarmaták, longobárdok, gepidák, gótok, avarok, szlávok, bolgárok, stb.
Elképzelhető hogy már a honfoglalás idején is állt valahol szláv földvár,
Anonymus az 1200-as években, mesés gestájában ír erről, de nem találtak rá régészeti
bizonyítékot. A X. századtól bizonyosan volt földvára, valószínűleg a gerényi
részen. A XI. századtól
várispánság székhelye.
Mai
kővára a tatárjárást követően épült. Ungvár az 1320-as évektől az olasz
származású Drugethek birtoka, ekkor német, flamand
és olasz telepesek költöztek a városba. Ekkor épült az első híd az Ungon.
1430-tól szabad királyi város. A vár fénykora
Bercsényi Miklós idejére tehető, 500 fős helyőrség, 30 ágyú vigyázta
az Ung völgyét. A várat a felkelés kirobbanásakor ostrommal foglalták el a
kurucok, s a szabadságharc végéig magyar kézen
maradt. A város Rákóczi pártisága miatt fokozatosan elvesztette kiváltságait, de 1769-től ismét
vármegye-székhely. A görög
katolikus püspökség 1776-ban került Munkácsról Ungvárra és megkapták az
akkor már hadászati jelentőségét vesztett vár épületeit. / A görög katolikus
vallás 1646-ban Ungváron jött létre, amikor a magyarországi ortodox egyház
áttért a római pápa fennhatósága alá./ Trianon előtt
Ungvár 17.000 lakosából 14.000 volt magyar, igaz ekkor a jelentős számú
zsidóság is magyarnak vallotta magát. Alig 1.200 szlovák volt, mégis a
mesterségesen kreált "Csehszlovákiához" került Kárpátaljával együtt. 1938-tól
1944-ig ismét Magyarországhoz, 1944-től Szovjetunióhoz tartozott. 1991-től
Ukrajna része. / A várban lévő múzeumról és a
skanzenről külön oldalon lesz ismertető./Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /