Zalaszabar
Zalaszabar a Kis-Balaton mellett fekvő kis falu. A
Kis-Balaton a Balaton szűrője, a Zala folyó vize ezen keresztül táplálja
a Balatont. A "magyar tenger neve" a rómaiak idején Pelso volt, a Balaton szláv
eredetű szó: blaton = mocsár, A Balaton vízszintje változott időnként, de a
mainál sokkal magasabb volt és sáros, mocsaras volt a környéke. A vasút
építéséhez csökkentették a vízszintet a Sió csatornán keresztül, kiszárítva így
egy széles parti sávot. Elsőre "túl jól sikerült", a Keszthelyi öböl gyorsan
algásodott, így kicsit vissza emeltek a vízszinten. A korábban a Balaton és a ma
Kis-Balatonnak nevezett rész között gázló, ill. komp közlekedés volt.
Fenékpusztán római erőd volt, mely az avar-szláv időkben is lakott volt, Zalavár
német hűbéresi központja volt Pribinának, majd Kocelnek. A nehezen
megközelíthető, könnyen védhető környék lakott volt a középkor nagy részében.
Zalaszabar kora Árpádkori település, első fennmaradt okleveles említése:
1239: Zobor. Magyar személynévi névadás, a név valószínűleg egy szláv eredetű,
segítség, szövetség jelentésű szóból keletkezett. A Szűz Mária neve templomot
a XII. században építették román, római stílusban. A XV. században egy
sokkal nagyobb gótikus stílusú templomot építettek hozzá, a kis Árpádkori
templom lett a sekrestye. A török korban nagyrészt elpusztult templomot a XVIII.
században barokk stílusban újították meg. / Fotók: 2018./Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /
