Zalavár
Zalavár korábbi neve Mosaburg, azaz Mocsárvár. Az Avar birodalom széthullása utáni időszakban jött létre. A mai Dunántúlt a Frank Birodalomhoz kapcsolták a IX. század elején. A Dunától északra és a Garamtól nyugatra létrejött egy kis Morva Fejedelemség, mely a Cseh őrgrófsághoz hasonlóan a frankok hűbérese volt.
/ Nem Nagymorva birodalom, ahogy a történelemhamisító szlovákok terjesztik, csak a Dunától északra és a Garamtól nyugatra lévő területen, Nyitra központtal. Igaz kissé átnyúlt a mai Csehország keleti részére is. És morvák voltak, nem tótok, nem szlovákok, a szlovák nép csak a XIV. században kezdett kialakulni./
A frankok az időnként fellázadó morva fejedelmek ellen a Zala folyó környékére telepítették a Nyitráról elűzött morva Pribinát, birtokot adtak itt neki, talonban tartották s később Nyitrán be is iktatták, bár ő is fellázadt idővel. De a frank-morva háborúskodás, melybe őseink is gyakran bekapcsolódtak, egy másik történet.
Pribina 840 körül a Német Lajos frank királytól  kapott hűbér birtokot, s a Balaton mocsarai közül kissé kiemelkedő szigeten építette ki központját, palánkvárát. Ekkor épül a Keresztelő Szent János fatemplom, 850 körül a Szűz Mária templom. 855-ben a Salzburgi érsek támogatásával és avatásával a Hadrianus mártír zarándoktemplom. 861-től a fia, Kocel "frank" gróf lesz Zalavár birtokosa. A 860-as években hosszabb időt töltenek itt Ciril és Metód, a szláv írás és liturgia megalkotói, itt lesz Pannónia érsekség központja, Arnulf király, német-római császár is gyakran megfordult itt, volt külön kis palotája is.
Árpád Apánk 895 körül szállta meg a Dunától és a Garamtól keletre lévő területeket, központját a Felső-Tisza vidéken hozta létre. Megújította a korábbi barátsági szerződést Arnulf keleti frank királlyal és német-római császárral. Arnulf 899-ben meghalt, a szerződés így érvényét vesztette, az Itáliában hatalmas győzelmet elérő, Brentai csata, Berengár király adófizetővé tétele, után visszatérő magyar sereg és az Alföldről kiegészült támadó csapataink 900-ban elfoglalták Pannóniát, azaz a Dunántúlt, Zalavárt is. / 902-ben a kis Morva Fejedelemséget is elfoglalták őseink, a morvák kis fejedelemsége megszűnt, a német papok szerint a morva harcosok betagozódtak a magyarok közé, pogány módra borotválták fejüket, s a magyarok részeiként harcoltak.
Mosaburg, Zalavár mintegy 100 évre elcsendesedett, a környék gyéren lakottá vált, a vallásgyakorlat megszűnt. A környék a XI. század elején éled újra, a közelben épül Kolon ispán vára, Kolon, később Zala megye központja. Pribina egykori magánegyházát, egykori templomát Szent István idejében újjáépítik és újra felszentelik, Szent Adorján tiszteletére. A XI. század vége körül Kolon megye kettéválik, Zala megye ispáni központja egy időre Zalavár lesz, Somogy pedig önálló ispánság, Somogyvár központtal. Ekkor Zalavár egyaránt világi és egyházi központ. A bencés monostor 1019 körül épül fel. A Szent István kápolna, plébániatemplom a XI. század második felében épült. Ugyanekkor épült egy lakótorony is. A XIII. század második felében a világi központ elköltözött, az egyház hiteles hellyé vált.
A török időkben végvár lett, a monostor körül új nagyobb kiterjedésű várfal épült. A szerzetesek elköltöztek. A mocsárral körül vett várat többször ostromolták a törökök de soha nem tudták elfoglalni. 1702-ben I. Lipót parancsára felrobbantották. A várból és a monostorból, valamint a monostor templomból a köveket kitermelték, elhordták, itt most erdő van. Az ásatások Szőke Béla Miklós vezetésével folytak. Épült egy látogatóközpont, valamint újjáépítették a Szent István kápolnát.
2011-re épült fel a Makovecz Imre tervezte millenniumi emlékmű, benne az életfával, az életfa törzsén a megye életében legfontosabb szerepet játszó Bulcsú vezér, Szent István király és Kolon ispán domborműve. Az életfán 258 levél van, a Zala megyei települések száma. Az emlékmű csúcsán a székely jelképek, a nap és a hold, valamint a kereszténységet jelképező kereszt láthatók.
A közeli Récéskúton is feltárták egy bazilika alapjait, ide a belvíz miatt nem tudtunk bemenni. A Kövecses szigetre sem.
Zalavár, amely már a IX. században, majd a XIV.-XV. századokban, majd a XVIII. században is város volt, most cca. 850 fős falu, Várszigettől pár km-re.
A régészeti feltárás során talált leletek egy része a Nemzeti Múzeum állandó történeti kiállításán láthatók, ott fényképeztem őket, néhány fotót ide tettem. / Fotók: 2018./   
      

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Főoldal: www.magyarorszag-szep.hu  /