Zalavár
Zalavár korábbi neve Mosaburg, azaz Mocsárvár. Az
Avar birodalom széthullása utáni időszakban jött létre. A mai Dunántúlt a Frank
Birodalomhoz kapcsolták a IX. század elején. A Dunától északra és a Garamtól
nyugatra létrejött egy kis Morva Fejedelemség, mely a Cseh őrgrófsághoz
hasonlóan a frankok hűbérese volt.
/ Nem Nagymorva birodalom, ahogy a történelemhamisító szlovákok terjesztik, csak
a Dunától északra és a Garamtól nyugatra lévő területen, Nyitra központtal. Igaz
kissé átnyúlt a mai Csehország keleti részére is. És morvák voltak, nem tótok,
nem szlovákok, a szlovák nép csak a XIV. században kezdett kialakulni./
A frankok az időnként fellázadó morva fejedelmek ellen a Zala folyó környékére
telepítették a Nyitráról elűzött morva Pribinát, birtokot adtak itt neki,
talonban tartották s később Nyitrán be is iktatták, bár ő is fellázadt idővel.
De a frank-morva háborúskodás, melybe őseink is gyakran bekapcsolódtak, egy
másik történet.
Pribina 840 körül a Német Lajos frank királytól kapott hűbér
birtokot, s a Balaton mocsarai közül kissé kiemelkedő szigeten építette ki
központját, palánkvárát. Ekkor épül a Keresztelő Szent János fatemplom, 850 körül a
Szűz Mária templom. 855-ben a Salzburgi érsek támogatásával és avatásával a
Hadrianus mártír zarándoktemplom. 861-től a fia, Kocel "frank"
gróf lesz Zalavár birtokosa. A 860-as években hosszabb időt töltenek itt
Ciril és Metód, a szláv írás és liturgia megalkotói, itt lesz Pannónia
érsekség központja, Arnulf király, német-római császár is gyakran
megfordult itt, volt külön kis palotája is.
Árpád Apánk 895 körül szállta meg a Dunától és a Garamtól keletre lévő
területeket, központját a Felső-Tisza vidéken hozta létre. Megújította a korábbi
barátsági szerződést Arnulf keleti frank királlyal és német-római
császárral. Arnulf 899-ben meghalt, a szerződés így érvényét vesztette, az
Itáliában hatalmas győzelmet elérő, Brentai csata, Berengár király
adófizetővé tétele, után visszatérő magyar sereg és az Alföldről kiegészült támadó csapataink
900-ban elfoglalták Pannóniát, azaz a Dunántúlt, Zalavárt is. / 902-ben a kis
Morva Fejedelemséget is elfoglalták őseink, a morvák kis fejedelemsége megszűnt,
a német papok szerint a morva harcosok betagozódtak a magyarok közé, pogány
módra borotválták fejüket, s a magyarok részeiként harcoltak.
Mosaburg, Zalavár mintegy 100 évre elcsendesedett, a környék gyéren
lakottá vált, a vallásgyakorlat megszűnt. A környék a XI. század elején éled
újra, a közelben épül Kolon ispán vára, Kolon, később Zala megye
központja. Pribina egykori magánegyházát, egykori templomát Szent István
idejében újjáépítik és újra felszentelik, Szent Adorján tiszteletére. A XI. század vége
körül Kolon megye kettéválik, Zala megye ispáni központja egy időre Zalavár
lesz, Somogy pedig önálló ispánság, Somogyvár központtal. Ekkor Zalavár
egyaránt világi és egyházi központ. A bencés monostor 1019 körül épül
fel. A Szent István kápolna, plébániatemplom a XI. század második felében
épült. Ugyanekkor épült egy lakótorony is. A XIII. század második felében
a világi központ elköltözött, az egyház hiteles hellyé vált.
A török időkben végvár lett, a monostor körül új nagyobb kiterjedésű várfal
épült. A szerzetesek elköltöztek. A mocsárral körül vett várat többször
ostromolták a törökök de soha nem tudták elfoglalni. 1702-ben
I. Lipót parancsára felrobbantották. A várból és a monostorból, valamint a
monostor templomból a köveket kitermelték, elhordták, itt most erdő van. Az
ásatások Szőke Béla Miklós vezetésével folytak. Épült egy látogatóközpont,
valamint újjáépítették a Szent István kápolnát.
2011-re épült fel a Makovecz Imre tervezte millenniumi emlékmű,
benne az életfával, az életfa törzsén a megye életében legfontosabb
szerepet játszó Bulcsú vezér, Szent István király és Kolon ispán
domborműve. Az életfán 258 levél van, a Zala megyei települések száma. Az
emlékmű csúcsán a székely jelképek, a nap és a hold, valamint a
kereszténységet jelképező kereszt láthatók.
A közeli Récéskúton is feltárták egy bazilika alapjait, ide a belvíz miatt nem
tudtunk bemenni. A Kövecses szigetre sem.
Zalavár, amely már a IX. században, majd a XIV.-XV. századokban, majd a XVIII.
században is város volt,
most cca. 850 fős falu, Várszigettől pár km-re.
A régészeti feltárás során talált leletek egy része a Nemzeti Múzeum állandó
történeti kiállításán láthatók, ott fényképeztem őket, néhány fotót ide tettem.
/ Fotók: 2018./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /