Zemplén
Zemplén az egyik
legrégebbi magyar település. Neve déli szláv eredetű,
jelentése: földből való, földvár. A Latorca és az Ondava folyók összefolyásánál,
az innentől Bodrog folyó melletti várhegyen és
környékén már az őskorban is laktak. / A Bodrog neve a magyar bodor, hullámos
jelentésű szó származéka./ A közelben kelta
hamvasztásos temetőt is feltártak A szlávok
megtelepedésére kerámiák, cseréptöredékek utalnak. Árpád népe,
honfoglaló őseink elsőként szállták meg a
Felső-Tisza és a Bodrogköz vidékét, s a 895-950 közötti időkben valószínűleg
fejedelmi, vagy hercegi központ volt a környék. Ezen a vidéken került elő a
fegyveres kíséretre jellemző leletek közel fele. A Szélmalom nevű dombon gazdag
honfoglaláskori lovas sírt találtak, amely mindenképpen magas rangú harcosé,
vezéré, törzsfőé volt.
A zempléni földvárat a
magyarok a 10. században építették, Szent István idejében
ispáni földvár, a korai Zemplén vármegye központja.
A földvár impozáns méretű, 24 ha-os. A vár területén található a falu
görög katolikus és református temploma, valamint a temető. Feltárás hiányában csak
feltételezni lehet, hogy az egykor római katolikus, a reformáció óta református templom a 11. századi templom helyén áll. A
földvár a tatárjárás után elveszítette jelentőségét.
Zemplén vármegye
gyűléseit egy ideig a várban tartották, majd a településen külön
vármegyeházat építettek. A ma is álló egykori
vármegyeháza 1668-ban épült, de alapjai 13.-14. századiak. A vármegye központját
később áthelyezték Sátoraljaújhelyre, az épületet magtárnak használták.
Zemplén faluban
ortodox, azaz görögkeleti imaház is van. / Egy magyar ortodox pap, János, a saját lakóházában hozott
létre egy kis imaházat, s elérte a püspökénél, hogy a környékbeli kis magyar
ajkú ortodox közösségnek, a Szent Magyar Mózes egyházközségben, magyar nyelven
misézhessen itt a környékbeli ortodox híveknek. A kis templomban, Szent Mózes ereklyék, eredeti ikonok,
és ikonmásolatok is láthatók. /
A görög katolikus és a környékbeli ortodox magyarok is valószínűleg a 14.-15. században érkező, a
környéken letelepedett, s később elmagyarosodott rutének, ruszinok
leszármazottai többségükben./
Zemplén ma is magyar
többségű falu. 1910-ben 701 lakosából 691 magyar volt, 2001-ben 399
lakosából 256-an vallották magukat magyarnak, 113-an szlováknak.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /